6×01-02 – Broken – kritika #2

Az ember ül a gép előtt és gondolkozik, hogy milyen fanficet írjon az új House évadról csak azért, hogy csillapítsa étvágyát, amíg meg nem érkezik az új rész. De amint gondolkozik, véletlenül ránéz a naptárra: 2009. szeptember 22. Csak nézi. Nézi, hogy lehetséges-e. Először nem hiszi el, de aztán csak utána jár. Nagy csönd. Döbbenet. Kedvenc torrent oldalán meglátja azt, amire oly régen várt: House.601.602.broken-NoTv.torrent.

SPOILERES!!!

Igen emberek. Elérkeztünk ide is. Elkezdődött egy új évad, egy új szezon, de ugyanaz a sorozat kicsit másik világban. Vagy egy másik világ ugyanabban a sorozatban? Jó kérdés. Sikerült nekem is megnéznem. Kezdek egy kicsit a végével. Két kérdés merült föl bennem a végén. Első a sorban: Vajon beválik, majd ez a House kicsit megpróbál jobb lenni dolog, vagy nem. Második rajtszámú kérdés: WTF?!

A WTF nálam arra ment, hogy mi a fityfenéért nem voltak képesek az írók ilyen jellegű részeket összedobálni az 5. évad közben a sok töltelék rész helyett. Na de persze senki és semmi sem tökéletes. A történet elég egyszerűen összefoglalható. House ugye bekerül az elmegyógyintézetbe, kicsit gyógyszerfüggő az elején elég durva elvonási tünetekkel – ez volt a főcímben, amire majd még kitérek – és piff-paff-bumm, bekerültünk oda, ahol House már azt hiszi tiszta, szép, okos, ügyes, és mint aki jól végezte dolgát föláll az asztaltól, megköszöni a vacsorát és haza megy. Na de mindenki tudja, hogy ez nem így megy. Na, nem azért ilyen okos mindenki, mert tudja, hogyan működnek a dolgok az ilyen helyeken, hanem mert kicsit olvasgatott az interneten és nagyjából tudta mi vár rá. Nagyon nem akarom leírni a történetet, mert arra is megvannak a különböző helyek.

Említettem az „új” főcímet. Most nem tudom, hogy valami újat is kitalálnak vagy csak erre a két részre kaptuk ezt a kis frissítést. De teljesen mindegy, hiszen teljesen jó volt. Nem estek az írok abba a hibába, hogy most megmutassák nekünk a gyógyszerfüggő-elvonásitünetes House-t részletesebben, hanem belerakták úgy nagyjából a főcímbe. Azért meg kell hagyni, amikor le volt szíjazva azért az eléggé megmosolyogtatott. Na, nem azért mert vicces volt, hanem mert elgondolkodtatja az embert, hogy mégis mit csinálhatott már, hogy le kellet szíjazni. Meg hát ugye az volt a nagy ugrás, hogy már nem kell neki a gyógyszer.

Ugye mivel itt nem volt senki ismerős –mármint a kórházból – így egy csomó új nevet láthattunk. Bár nem értem, hogy Robert Sean Leonard miért kapott egy ilyen rövidke kis szerepet – amit igazából már a promókban láttunk – de mindegy. Nekem tetszettek az karakterek. Amennyire én jártas vagyok ezekben a dolgokban szerintem hitelesek voltak.

Az „akció” jelenet szerintem meg teljesen rendben volt. Teljesen odaillett. Nem szabad elfelejteni, hogy nem mindig kell hozzá szerelem.

Kitérnék kicsit a képi világra, ami szerintem nagyon eltalált volt. Ennyi elég is.

Akkor kezdjük a negatívumokat, hisz voltak. Nem sokan. De elegen, hogy kis csoportot alkothassanak és meglássuk őket. Volt a fővezér, aki mindig ugrált. Azzal nem is lett volna baj, ha megmagyarázza, miért ugrál, és mit csinál ugrálás közben. Nekem a legnagyobb ugrás az a kórházas ugrás volt. Lehet kiderült, hogy miért, de én nem vettem észre. Meg hát voltak apróságok, amik elhanyagolhatóak lennének, ha nem lettek volna sokan. De inkább nem térek ki, mert az már nagy kukacoskodás lenne. De viszont ami nekem sem tetszett az végén lévő nagy „hangvisszaadás”. Szerintem nagyobbat ütött volna, ha semmi sem történik. Srác oda adja a dobozt, csaj elveszi, és nem történik semmi. Így House úgy veszi, hogy ő sem tud mindent illetve mindenkit „megjavítani” így ez is egy löket lenne neki illetve a srácnak is, hogy mégsem szuperhős.

Kitérnék még a kedvenc részemre, ami igazából ugye összefügg az előzővel. Az a vidámparkos rész. Hát azt szerintem nagyon eltalálták. Itt mutatkozik az meg, hogy House mennyire magabiztos abban, hogy mindenre tudja a megoldást. Aztán jön a nagy döbbenet, hogy nem mindenki ugyan úgy működik. Ez az a pillanat, amikor a srác teljesen elhitte, hogy ő szuperhős és tud repülni. Ez az a pillanat, amikor House rádöbben, hogy olykor-olykor a tettei életeket menthet, illetve vehet el. Itt van az a pillanat, amikor úgymond „megtörik” és rászánja magát a kezelésre. Nekem az egészből ez tetszett a legjobban.

Nekem ez a rész egy 8/10-et ér. Kicsit megmozgatott, hogy mi lesz ezután. Kérem a következőt!

Csatlakozás a társalgáshoz

6 hozzászólás

  1. Jaj nemár, hogy az a jelenet megmosolyogtatott.. Ez valahogy nem jó megfogalmazás. Nem azért szíjazzák ott le az embert, mert “csinált” valamit……
    Rohadt jó főcim volt, én majd belekönnyeztem. Mondjuk volt “szerencsém” közelről látni ilyesmit, rettenetes hely a pszichiátria..

  2. nemááár gyerekek hogy ti 8 pontot adnátok! Ez a 2 rész szerintem szánalmas volt. Én nagy House fan vok szal ne legyen félreértés de sztem az első kritika minden egyes elrontott dolgot tartalmaz.Csak remélni tudom hogy a továbbiakban nem egy olyan sorozatot fogok látni, amelyben House kedvesen és együtt működően fog segíteni a betegeken. Ez azért szerintem 5 évad után elég kiábrándító lenne és egy csomó nézőt is vesztene. De azért remélem a legjobbakat. House mindent bele :mosoly: …..

  3. Igen. Nem várják meg, hogy csináljon is az ember valamit. Sokszor már megelőzésképp is leszíjjaznak. Általában alapos indokkal, néha meg nem…

  4. Mindenki másképp látja. Amúgy igen, megmosolyogtatott. Hidd el én elég sok mindenen mosolygok amin sok mindenki nem. De mindenki más milyen. 🙂 Amúgy föllehetne sorolni a rész összes hibáját és pozitívumát. Csak az már nem kritika lenne hanem a rész elemzése percről percre. Na meg legalább fél napos munka. 🙂

Egy jó hozzászólás jó lenne

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

 

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..